Ennek a folyamatnak a kedvező és örömteli hatása révén az észak-amerikai földrészen az erdővel borított területek növekednek az utóbbi években. (U.S. Forest Service, Annual Report 2012; Conference Board of Canada,2014)

AKKOR MOST NYOMTASSUNK AMENNYIT KELL?

IGEN!

HISZEN ÍGY A PAPÍRGYÁRAK A KIVÁGOTT FÁK TÖBBSZÖRÖSÉT ÜLTETIK ÚJRA A SZIGORÚ ELŐÍRÁSOKNAK KÖSZÖNHETŐEN .ÍGY FOLYAMATOSAN NÖVELHETJÜK AZ ERDŐVEL BORÍTOTT TERÜLETEK NAGYSÁGÁT A BOLYGÓNKON.

Az oldalt a  Copy Depo Hungary Kft üzemelteti. Cím: 1141. Budapest, Mogyoródi út 84. Tel.: 1/383-1580.

Minden jog fenntartva.

TOVÁBBI INFORMÁCIÓK A NYOMTATÁSRÓL ÉS FATELEPÍTÉSRŐL ITT

VAJON TÉNYLEG KEVESEBB AZ ERDŐ A NYOMTATÁS MIATT? Hasznos lehet időről időre felülvizsgálni a médiákban sulykolt, az életünket, munkánkat meghatározó állításokat. Sokszor rá kell jönnünk: eltelik 20-30 év és az ellenkezője igaz. Az elmúlt évtizedekben valósággal kriminalizálták a papírt, mint felesleges, környezetszennyező, erdőpusztító médiát, ami ráadásul az elavult, bürokratikus ügyintézés szimbólumává vált. A papír, - főleg az irodavi papír - hálátlan szerepe a hétköznapjainkban fordulópontjához ért: A Top 30 USA vállalat eltávolítja az (elektronikus) kommunikációjából, a „Válts papírmentesre-Mentsd meg a fákat” szlogent (Two Sides North America, Inc. sajtóközleménye)
Teszik mindezt azért, mert manapság a papír nem úgy készül, hogy a rosszarcúak éjjel letarolnak 100 hektár erdőt az Amazonas mentén, amit ezután eladnak a papírgyáraknak és ezzel szinte feldolgozhatatlan traumát okoznak az ökoszisztémának. Ezen már a papírgyártás is túljutott, mint sok más fejlődő gyártás-technológia. A papírgyártás világszerte óriási üzlet, így ezt az iparágat is szigorú szabályok kötik. A papírgyárak azért ültetnek fákat naponta akár (!) 1,7 millió db facsemetét, hogy papír készüljön belőle tíz év múlva. Ez a szám önmagában is rettentő nagy és ez csak az Amerikai Egyesült Államokból származó adat. Ezek a frissen telepitett erdők, amig arra várnak, hogy „termővé” forduljanak, addig erdőként termelik a bolygónk számára oly fontos oxigént. Egyszerűen belátható, ha nem nyomtatunk, akkor nem kell papír, a papírgyárak nem termelnek és akkor fákat sem telepítenek. Átállnak olyan egynyári haszonnövényekre, aminek oxigén előállítási képessége kisebb a fákénál.

 

A másik igen sokat hangoztatott kritika, hogy nagy az ökológiai lábnyoma a gyártásnak és számottevő az energiaigény, ami felmerül. De az belátható, hogy ez az energiaigény a papír életciklusa alatt kétszer jelentkezik, először a gyártás, majd az újra hasznosításhoz kapcsolódóan.

 

Ezzel szemben a digitális világunk különböző okos kütyüi szinte már falják az áramot, hiszen folyamatosan energiára

van szükségük.

 

Állandóan visszatérő gondolat, hogy magas a papír környezeti szennyezése és környezeti terhelése. A folyamatos technológiai fejlődés hajlamos az emberben azt a hitet éltetni, hogy az új sokkal jobb és kevésbé „mérgező”. De nem szabad elfelednünk, hogy a különböző okos készülékek gyártása során rengeteg, a környezetet nagy mértékben terhelő tevékenységet végzünk, kezdve a különleges anyagok bányászatától a termékciklus végén jelentkező újrahasznosítás bonyolultságáig bezárólag. Ezzel szemben a papír újrahasznosítás sokkal egyszerűbb és minden szelektíven gyűjtött papírt hasznosítani lehet.
 Még egy aspektust meg kell néznünk, ez pedig a digitálisan tárolt adatok sérülékenysége. A papíron tárolt adat az évtizedek alatt kifakulhat, elázhat, eléghet, elveszhet, viszont a digitálisan tárolt információ örökké él... Gondoltuk ezt, amikor CD-re írtuk ki a fotóinkat. Szerverekre bíztuk a cég könyvelését, felhőbe mentettük bizalmas adatainkat. Azóta már nem gondoljuk. Különösen azóta nem, hogy állami szintre emelkedett az utóbbi években a digitális hadviselés: hackertámadásnak van kitéve egy jól védett multicég, bármely társkereső oldal, az amerikai választási rendszer, vagy akár a teljes észtországi digitális kormányzati ügyintézés.

HACKEREK?

VAJON TÉNYLEG KEVESEBB AZ ERDŐ A NYOMTATÁS MIATT? Hasznos lehet időről időre felülvizsgálni a médiákban sulykolt, az életünket, munkánkat meghatározó állításokat. Sokszor rá kell jönnünk: eltelik 20-30 év és az ellenkezője igaz. Az elmúlt évtizedekben valósággal kriminalizálták a papírt, mint felesleges, környezetszennyező, erdőpusztító médiát, ami ráadásul az elavult, bürokratikus ügyintézés szimbólumává vált. A papír, - főleg az irodavi papír - hálátlan szerepe a hétköznapjainkban fordulópontjához ért: A Top 30 USA vállalat eltávolítja az (elektronikus) kommunikációjából, a „Válts papírmentesre-Mentsd meg a fákat” szlogent (Two Sides North America, Inc. sajtóközleménye)
Teszik mindezt azért, mert manapság a papír nem úgy készül, hogy a rosszarcúak éjjel letarolnak 100 hektár erdőt az Amazonas mentén, amit ezután eladnak a papírgyáraknak és ezzel szinte feldolgozhatatlan traumát okoznak az ökoszisztémának. Ezen már a papírgyártás is túljutott, mint sok más fejlődő gyártás-technológia. A papírgyártás világszerte óriási üzlet, így ezt az iparágat is szigorú szabályok kötik. A papírgyárak azért ültetnek fákat naponta akár (!) 1,7 millió db facsemetét, hogy papír készüljön belőle tíz év múlva. Ez a szám önmagában is rettentő nagy és ez csak az Amerikai Egyesült Államokból származó adat. Ezek a frissen telepitett erdők, amig arra várnak, hogy „termővé” forduljanak, addig erdőként termelik a bolygónk számára oly fontos oxigént. Egyszerűen belátható, ha nem nyomtatunk, akkor nem kell papír, a papírgyárak nem termelnek és akkor fákat sem telepítenek. Átállnak olyan egynyári haszonnövényekre, aminek oxigén előállítási képessége kisebb a fákénál.
Ennek a folyamatnak a kedvező és örömteli hatása révén az észak-amerikai földrészen az erdővel borított területek növekednek az utóbbi években. (U.S. Forest Service, Annual Report 2012; Conference Board of Canada,2014)
A másik igen sokat hangoztatott kritika, hogy nagy az ökológiai lábnyoma a gyártásnak és számottevő az energiaigény, ami felmerül. De az belátható, hogy ez az energiaigény a papír életciklusa alatt kétszer jelentkezik, először a gyártás, majd az újra hasznosításhoz kapcsolódóan.
Állandóan visszatérő gondolat, hogy magas a papír környezeti szennyezése és környezeti terhelése. A folyamatos technológiai fejlődés hajlamos az emberben azt a hitet éltetni, hogy az új sokkal jobb és kevésbé „mérgező”. De nem szabad elfelednünk, hogy a különböző okos készülékek gyártása során rengeteg, a környezetet nagy mértékben terhelő tevékenységet végzünk, kezdve a különleges anyagok bányászatától a termékciklus végén jelentkező újrahasznosítás bonyolultságáig bezárólag. Ezzel szemben a papír újrahasznosítás sokkal egyszerűbb és minden szelektíven gyűjtött papírt hasznosítani lehet.
 Még egy aspektust meg kell néznünk, ez pedig a digitálisan tárolt adatok sérülékenysége. A papíron tárolt adat az évtizedek alatt kifakulhat, elázhat, eléghet, elveszhet, viszont a digitálisan tárolt információ örökké él... Gondoltuk ezt, amikor CD-re írtuk ki a fotóinkat. Szerverekre bíztuk a cég könyvelését, felhőbe mentettük bizalmas adatainkat. Azóta már nem gondoljuk. Különösen azóta nem, hogy állami szintre emelkedett az utóbbi években a digitális hadviselés: hackertámadásnak van kitéve egy jól védett multicég, bármely társkereső oldal, az amerikai választási rendszer, vagy akár a teljes észtországi digitális kormányzati ügyintézés.
HISZEN ÍGY A PAPÍRGYÁRAK A KIVÁGOTT FÁK TÖBBSZÖRÖSÉT ÜLTETIK ÚJRA A SZIGORÚ ELŐÍRÁSOKNAK KÖSZÖNHETŐEN .ÍGY FOLYAMATOSAN NÖVELHETJÜK AZ ERDŐVEL BORÍTOTT TERÜLETEK NAGYSÁGÁT A BOLYGÓNKON.
VAJON TÉNYLEG KEVESEBB AZ ERDŐ A NYOMTATÁS MIATT? Hasznos lehet időről időre felülvizsgálni a médiákban sulykolt, az életünket, munkánkat meghatározó állításokat. Sokszor rá kell jönnünk: eltelik 20-30 év és az ellenkezője igaz. Az elmúlt évtizedekben valósággal kriminalizálták a papírt, mint felesleges, környezetszennyező, erdőpusztító médiát, ami ráadásul az elavult, bürokratikus ügyintézés szimbólumává vált. A papír, - főleg az irodavi papír - hálátlan szerepe a hétköznapjainkban fordulópontjához ért: A Top 30 USA vállalat eltávolítja az (elektronikus) kommunikációjából, a „Válts papírmentesre-Mentsd meg a fákat” szlogent (Two Sides North America, Inc. sajtóközleménye) Teszik mindezt azért, mert manapság a papír nem úgy készül, hogy a rosszarcúak éjjel letarolnak 100 hektár erdőt az Amazonas mentén, amit ezután eladnak a papírgyáraknak és ezzel szinte feldolgozhatatlan traumát okoznak az ökoszisztémának. Ezen már a papírgyártás is túljutott, mint sok más fejlődő gyártás-technológia. A papírgyártás világszerte óriási üzlet, így ezt az iparágat is szigorú szabályok kötik. A papírgyárak azért ültetnek fákat naponta akár (!) 1,7 millió db facsemetét, hogy papír készüljön belőle tíz év múlva. Ez a szám önmagában is rettentő nagy és ez csak az Amerikai Egyesült Államokból származó adat. Ezek a frissen telepitett erdők, amig arra várnak, hogy „termővé” forduljanak, addig erdőként termelik a bolygónk számára oly fontos oxigént. Egyszerűen belátható, ha nem nyomtatunk, akkor nem kell papír, a papírgyárak nem termelnek és akkor fákat sem telepítenek. Átállnak olyan egynyári haszonnövényekre, aminek oxigén előállítási képessége kisebb a fákénál.
Ennek a folyamatnak a kedvező és örömteli hatása révén az észak-amerikai földrészen az erdővel borított területek növekednek az utóbbi években. (U.S. Forest Service, Annual Report 2012; Conference Board of Canada,2014)
A másik igen sokat hangoztatott kritika, hogy nagy az ökológiai lábnyoma a gyártásnak és számottevő az energiaigény, ami felmerül. De az belátható, hogy ez az energiaigény a papír életciklusa alatt kétszer jelentkezik, először a gyártás, majd az újra hasznosításhoz kapcsolódóan.
Állandóan visszatérő gondolat, hogy magas a papír környezeti szennyezése és környezeti terhelése. A folyamatos technológiai fejlődés hajlamos az emberben azt a hitet éltetni, hogy az új sokkal jobb és kevésbé „mérgező”. De nem szabad elfelednünk, hogy a különböző okos készülékek gyártása során rengeteg, a környezetet nagy mértékben terhelő tevékenységet végzünk, kezdve a különleges anyagok bányászatától a termékciklus végén jelentkező újrahasznosítás bonyolultságáig bezárólag. Ezzel szemben a papír újrahasznosítás sokkal egyszerűbb és minden szelektíven gyűjtött papírt hasznosítani lehet.
 Még egy aspektust meg kell néznünk, ez pedig a digitálisan tárolt adatok sérülékenysége. A papíron tárolt adat az évtizedek alatt kifakulhat, elázhat, eléghet, elveszhet, viszont a digitálisan tárolt információ örökké él... Gondoltuk ezt, amikor CD-re írtuk ki a fotóinkat. Szerverekre bíztuk a cég könyvelését, felhőbe mentettük bizalmas adatainkat. Azóta már nem gondoljuk. Különösen azóta nem, hogy állami szintre emelkedett az utóbbi években a digitális hadviselés: hackertámadásnak van kitéve egy jól védett multicég, bármely társkereső oldal, az amerikai választási rendszer, vagy akár a teljes észtországi digitális kormányzati ügyintézés.
HISZEN ÍGY A PAPÍRGYÁRAK A KIVÁGOTT FÁK TÖBBSZÖRÖSÉT ÜLTETIK ÚJRA A SZIGORÚ ELŐÍRÁSOKNAK KÖSZÖNHETŐEN .ÍGY FOLYAMATOSAN NÖVELHETJÜK AZ ERDŐVEL BORÍTOTT TERÜLETEK NAGYSÁGÁT A BOLYGÓNKON.
VAJON TÉNYLEG KEVESEBB AZ ERDŐ A NYOMTATÁS MIATT? Hasznos lehet időről időre felülvizsgálni a médiákban sulykolt, az életünket, munkánkat meghatározó állításokat. Sokszor rá kell jönnünk: eltelik 20-30 év és az ellenkezője igaz. Az elmúlt évtizedekben valósággal kriminalizálták a papírt, mint felesleges, környezetszennyező, erdőpusztító médiát, ami ráadásul az elavult, bürokratikus ügyintézés szimbólumává vált. A papír, - főleg az irodavi papír - hálátlan szerepe a hétköznapjainkban fordulópontjához ért: A Top 30 USA vállalat eltávolítja az (elektronikus) kommunikációjából, a „Válts papírmentesre-Mentsd meg a fákat” szlogent (Two Sides North America, Inc. sajtóközleménye)
Teszik mindezt azért, mert manapság a papír nem úgy készül, hogy a rosszarcúak éjjel letarolnak 100 hektár erdőt az Amazonas mentén, amit ezután eladnak a papírgyáraknak és ezzel szinte feldolgozhatatlan traumát okoznak az ökoszisztémának. Ezen már a papírgyártás is túljutott, mint sok más fejlődő gyártás-technológia. A papírgyártás világszerte óriási üzlet, így ezt az iparágat is szigorú szabályok kötik. A papírgyárak azért ültetnek fákat naponta akár (!) 1,7 millió db facsemetét, hogy papír készüljön belőle tíz év múlva. Ez a szám önmagában is rettentő nagy és ez csak az Amerikai Egyesült Államokból származó adat. Ezek a frissen telepitett erdők, amig arra várnak, hogy „termővé” forduljanak, addig erdőként termelik a bolygónk számára oly fontos oxigént. Egyszerűen belátható, ha nem nyomtatunk, akkor nem kell papír, a papírgyárak nem termelnek és akkor fákat sem telepítenek. Átállnak olyan egynyári haszonnövényekre, aminek oxigén előállítási képessége kisebb a fákénál.
Ennek a folyamatnak a kedvező és örömteli hatása révén az észak-amerikai földrészen az erdővel borított területek növekednek az utóbbi években. (U.S. Forest Service, Annual Report 2012; Conference Board of Canada,2014)
A másik igen sokat hangoztatott kritika, hogy nagy az ökológiai lábnyoma a gyártásnak és számottevő az energiaigény, ami felmerül. De az belátható, hogy ez az energiaigény a papír életciklusa alatt kétszer jelentkezik, először a gyártás, majd az újra hasznosításhoz kapcsolódóan.
Állandóan visszatérő gondolat, hogy magas a papír környezeti szennyezése és környezeti terhelése. A folyamatos technológiai fejlődés hajlamos az emberben azt a hitet éltetni, hogy az új sokkal jobb és kevésbé „mérgező”. De nem szabad elfelednünk, hogy a különböző okos készülékek gyártása során rengeteg, a környezetet nagy mértékben terhelő tevékenységet végzünk, kezdve a különleges anyagok bányászatától a termékciklus végén jelentkező újrahasznosítás bonyolultságáig bezárólag. Ezzel szemben a papír újrahasznosítás sokkal egyszerűbb és minden szelektíven gyűjtött papírt hasznosítani lehet.
 Még egy aspektust meg kell néznünk, ez pedig a digitálisan tárolt adatok sérülékenysége. A papíron tárolt adat az évtizedek alatt kifakulhat, elázhat, eléghet, elveszhet, viszont a digitálisan tárolt információ örökké él... Gondoltuk ezt, amikor CD-re írtuk ki a fotóinkat. Szerverekre bíztuk a cég könyvelését, felhőbe mentettük bizalmas adatainkat. Azóta már nem gondoljuk. Különösen azóta nem, hogy állami szintre emelkedett az utóbbi években a digitális hadviselés: hackertámadásnak van kitéve egy jól védett multicég, bármely társkereső oldal, az amerikai választási rendszer, vagy akár a teljes észtországi digitális kormányzati ügyintézés.
HISZEN ÍGY A PAPÍRGYÁRAK A KIVÁGOTT FÁK TÖBBSZÖRÖSÉT ÜLTETIK ÚJRA A SZIGORÚ ELŐÍRÁSOKNAK KÖSZÖNHETŐEN .ÍGY FOLYAMATOSAN NÖVELHETJÜK AZ ERDŐVEL BORÍTOTT TERÜLETEK NAGYSÁGÁT A BOLYGÓNKON.
VAJON TÉNYLEG KEVESEBB AZ ERDŐ A NYOMTATÁS MIATT? Hasznos lehet időről időre felülvizsgálni a médiákban sulykolt, az életünket, munkánkat meghatározó állításokat. Sokszor rá kell jönnünk: eltelik 20-30 év és az ellenkezője igaz. Az elmúlt évtizedekben valósággal kriminalizálták a papírt, mint felesleges, környezetszennyező, erdőpusztító médiát, ami ráadásul az elavult, bürokratikus ügyintézés szimbólumává vált. A papír, - főleg az irodavi papír - hálátlan szerepe a hétköznapjainkban fordulópontjához ért: A Top 30 USA vállalat eltávolítja az (elektronikus) kommunikációjából, a „Válts papírmentesre-Mentsd meg a fákat” szlogent (Two Sides North America, Inc. sajtóközleménye) Teszik mindezt azért, mert manapság a papír nem úgy készül, hogy a rosszarcúak éjjel letarolnak 100 hektár erdőt az Amazonas mentén, amit ezután eladnak a papírgyáraknak és ezzel szinte feldolgozhatatlan traumát okoznak az ökoszisztémának. Ezen már a papírgyártás is túljutott, mint sok más fejlődő gyártás-technológia. A papírgyártás világszerte óriási üzlet, így ezt az iparágat is szigorú szabályok kötik. A papírgyárak azért ültetnek fákat naponta akár (!) 1,7 millió db facsemetét, hogy papír készüljön belőle tíz év múlva. Ez a szám önmagában is rettentő nagy és ez csak az Amerikai Egyesült Államokból származó adat. Ezek a frissen telepitett erdők, amig arra várnak, hogy „termővé” forduljanak, addig erdőként termelik a bolygónk számára oly fontos oxigént. Egyszerűen belátható, ha nem nyomtatunk, akkor nem kell papír, a papírgyárak nem termelnek és akkor fákat sem telepítenek. Átállnak olyan egynyári haszonnövényekre, aminek oxigén előállítási képessége kisebb a fákénál.
Ennek a folyamatnak a kedvező és örömteli hatása révén az észak-amerikai földrészen az erdővel borított területek növekednek az utóbbi években. (U.S. Forest Service, Annual Report 2012; Conference Board of Canada,2014)
A másik igen sokat hangoztatott kritika, hogy nagy az ökológiai lábnyoma a gyártásnak és számottevő az energiaigény, ami felmerül. De az belátható, hogy ez az energiaigény a papír életciklusa alatt kétszer jelentkezik, először a gyártás, majd az újra hasznosításhoz kapcsolódóan.
Állandóan visszatérő gondolat, hogy magas a papír környezeti szennyezése és környezeti terhelése. A folyamatos technológiai fejlődés hajlamos az emberben azt a hitet éltetni, hogy az új sokkal jobb és kevésbé „mérgező”. De nem szabad elfelednünk, hogy a különböző okos készülékek gyártása során rengeteg, a környezetet nagy mértékben terhelő tevékenységet végzünk, kezdve a különleges anyagok bányászatától a termékciklus végén jelentkező újrahasznosítás bonyolultságáig bezárólag. Ezzel szemben a papír újrahasznosítás sokkal egyszerűbb és minden szelektíven gyűjtött papírt hasznosítani lehet.
 Még egy aspektust meg kell néznünk, ez pedig a digitálisan tárolt adatok sérülékenysége. A papíron tárolt adat az évtizedek alatt kifakulhat, elázhat, eléghet, elveszhet, viszont a digitálisan tárolt információ örökké él... Gondoltuk ezt, amikor CD-re írtuk ki a fotóinkat. Szerverekre bíztuk a cég könyvelését, felhőbe mentettük bizalmas adatainkat. Azóta már nem gondoljuk. Különösen azóta nem, hogy állami szintre emelkedett az utóbbi években a digitális hadviselés: hackertámadásnak van kitéve egy jól védett multicég, bármely társkereső oldal, az amerikai választási rendszer, vagy akár a teljes észtországi digitális kormányzati ügyintézés.
HISZEN ÍGY A PAPÍRGYÁRAK A KIVÁGOTT FÁK TÖBBSZÖRÖSÉT ÜLTETIK ÚJRA A SZIGORÚ ELŐÍRÁSOKNAK KÖSZÖNHETŐEN .ÍGY FOLYAMATOSAN NÖVELHETJÜK AZ ERDŐVEL BORÍTOTT TERÜLETEK NAGYSÁGÁT A BOLYGÓNKON.
VAJON TÉNYLEG KEVESEBB AZ ERDŐ A NYOMTATÁS MIATT? Hasznos lehet időről időre felülvizsgálni a médiákban sulykolt, az életünket, munkánkat meghatározó állításokat. Sokszor rá kell jönnünk: eltelik 20-30 év és az ellenkezője igaz. Az elmúlt évtizedekben valósággal kriminalizálták a papírt, mint felesleges, környezetszennyező, erdőpusztító médiát, ami ráadásul az elavult, bürokratikus ügyintézés szimbólumává vált. A papír, - főleg az irodavi papír - hálátlan szerepe a hétköznapjainkban fordulópontjához ért: A Top 30 USA vállalat eltávolítja az (elektronikus) kommunikációjából, a „Válts papírmentesre-Mentsd meg a fákat” szlogent (Two Sides North America, Inc. sajtóközleménye) Teszik mindezt azért, mert manapság a papír nem úgy készül, hogy a rosszarcúak éjjel letarolnak 100 hektár erdőt az Amazonas mentén, amit ezután eladnak a papírgyáraknak és ezzel szinte feldolgozhatatlan traumát okoznak az ökoszisztémának. Ezen már a papírgyártás is túljutott, mint sok más fejlődő gyártás-technológia. A papírgyártás világszerte óriási üzlet, így ezt az iparágat is szigorú szabályok kötik. A papírgyárak azért ültetnek fákat naponta akár (!) 1,7 millió db facsemetét, hogy papír készüljön belőle tíz év múlva. Ez a szám önmagában is rettentő nagy és ez csak az Amerikai Egyesült Államokból származó adat. Ezek a frissen telepitett erdők, amig arra várnak, hogy „termővé” forduljanak, addig erdőként termelik a bolygónk számára oly fontos oxigént. Egyszerűen belátható, ha nem nyomtatunk, akkor nem kell papír, a papírgyárak nem termelnek és akkor fákat sem telepítenek. Átállnak olyan egynyári haszonnövényekre, aminek oxigén előállítási képessége kisebb a fákénál.
Ennek a folyamatnak a kedvező és örömteli hatása révén az észak-amerikai földrészen az erdővel borított területek növekednek az utóbbi években. (U.S. Forest Service, Annual Report 2012; Conference Board of Canada,2014)
A másik igen sokat hangoztatott kritika, hogy nagy az ökológiai lábnyoma a gyártásnak és számottevő az energiaigény, ami felmerül. De az belátható, hogy ez az energiaigény a papír életciklusa alatt kétszer jelentkezik, először a gyártás, majd az újra hasznosításhoz kapcsolódóan.
Állandóan visszatérő gondolat, hogy magas a papír környezeti szennyezése és környezeti terhelése. A folyamatos technológiai fejlődés hajlamos az emberben azt a hitet éltetni, hogy az új sokkal jobb és kevésbé „mérgező”. De nem szabad elfelednünk, hogy a különböző okos készülékek gyártása során rengeteg, a környezetet nagy mértékben terhelő tevékenységet végzünk, kezdve a különleges anyagok bányászatától a termékciklus végén jelentkező újrahasznosítás bonyolultságáig bezárólag. Ezzel szemben a papír újrahasznosítás sokkal egyszerűbb és minden szelektíven gyűjtött papírt hasznosítani lehet.
 Még egy aspektust meg kell néznünk, ez pedig a digitálisan tárolt adatok sérülékenysége. A papíron tárolt adat az évtizedek alatt kifakulhat, elázhat, eléghet, elveszhet, viszont a digitálisan tárolt információ örökké él... Gondoltuk ezt, amikor CD-re írtuk ki a fotóinkat. Szerverekre bíztuk a cég könyvelését, felhőbe mentettük bizalmas adatainkat. Azóta már nem gondoljuk. Különösen azóta nem, hogy állami szintre emelkedett az utóbbi években a digitális hadviselés: hackertámadásnak van kitéve egy jól védett multicég, bármely társkereső oldal, az amerikai választási rendszer, vagy akár a teljes észtországi digitális kormányzati ügyintézés.
HISZEN ÍGY A PAPÍRGYÁRAK A KIVÁGOTT FÁK TÖBBSZÖRÖSÉT ÜLTETIK ÚJRA A SZIGORÚ ELŐÍRÁSOKNAK KÖSZÖNHETŐEN .ÍGY FOLYAMATOSAN NÖVELHETJÜK AZ ERDŐVEL BORÍTOTT TERÜLETEK NAGYSÁGÁT A BOLYGÓNKON.
VAJON TÉNYLEG KEVESEBB AZ ERDŐ A NYOMTATÁS MIATT? Hasznos lehet időről időre felülvizsgálni a médiákban sulykolt, az életünket, munkánkat meghatározó állításokat. Sokszor rá kell jönnünk: eltelik 20-30 év és az ellenkezője igaz. Az elmúlt évtizedekben valósággal kriminalizálták a papírt, mint felesleges, környezetszennyező, erdőpusztító médiát, ami ráadásul az elavult, bürokratikus ügyintézés szimbólumává vált. A papír, - főleg az irodavi papír - hálátlan szerepe a hétköznapjainkban fordulópontjához ért: A Top 30 USA vállalat eltávolítja az (elektronikus) kommunikációjából, a „Válts papírmentesre-Mentsd meg a fákat” szlogent (Two Sides North America, Inc. sajtóközleménye)
Teszik mindezt azért, mert manapság a papír nem úgy készül, hogy a rosszarcúak éjjel letarolnak 100 hektár erdőt az Amazonas mentén, amit ezután eladnak a papírgyáraknak és ezzel szinte feldolgozhatatlan traumát okoznak az ökoszisztémának. Ezen már a papírgyártás is túljutott, mint sok más fejlődő gyártás-technológia. A papírgyártás világszerte óriási üzlet, így ezt az iparágat is szigorú szabályok kötik. A papírgyárak azért ültetnek fákat naponta akár (!) 1,7 millió db facsemetét, hogy papír készüljön belőle tíz év múlva. Ez a szám önmagában is rettentő nagy és ez csak az Amerikai Egyesült Államokból származó adat. Ezek a frissen telepitett erdők, amig arra várnak, hogy „termővé” forduljanak, addig erdőként termelik a bolygónk számára oly fontos oxigént. Egyszerűen belátható, ha nem nyomtatunk, akkor nem kell papír, a papírgyárak nem termelnek és akkor fákat sem telepítenek. Átállnak olyan egynyári haszonnövényekre, aminek oxigén előállítási képessége kisebb a fákénál. A másik igen sokat hangoztatott kritika, hogy nagy az ökológiai lábnyoma a gyártásnak és számottevő az energiaigény, ami felmerül. De az belátható, hogy ez az energiaigény a papír életciklusa alatt kétszer jelentkezik, először a gyártás, majd az újra hasznosításhoz kapcsolódóan.
Állandóan visszatérő gondolat, hogy magas a papír környezeti szennyezése és környezeti terhelése. A folyamatos technológiai fejlődés hajlamos az emberben azt a hitet éltetni, hogy az új sokkal jobb és kevésbé „mérgező”. De nem szabad elfelednünk, hogy a különböző okos készülékek gyártása során rengeteg, a környezetet nagy mértékben terhelő tevékenységet végzünk, kezdve a különleges anyagok bányászatától a termékciklus végén jelentkező újrahasznosítás bonyolultságáig bezárólag. Ezzel szemben a papír újrahasznosítás sokkal egyszerűbb és minden szelektíven gyűjtött papírt hasznosítani lehet.
Ennek a folyamatnak a kedvező és örömteli hatása révén az észak-amerikai földrészen az erdővel borított területek növekednek az utóbbi években. (U.S. Forest Service, Annual Report 2012; Conference Board of Canada,2014)
 Még egy aspektust meg kell néznünk, ez pedig a digitálisan tárolt adatok sérülékenysége. A papíron tárolt adat az évtizedek alatt kifakulhat, elázhat, eléghet, elveszhet, viszont a digitálisan tárolt információ örökké él... Gondoltuk ezt, amikor CD-re írtuk ki a fotóinkat. Szerverekre bíztuk a cég könyvelését, felhőbe mentettük bizalmas adatainkat. Azóta már nem gondoljuk. Különösen azóta nem, hogy állami szintre emelkedett az utóbbi években a digitális hadviselés: hackertámadásnak van kitéve egy jól védett multicég, bármely társkereső oldal, az amerikai választási rendszer, vagy akár a teljes észtországi digitális kormányzati ügyintézés.
HISZEN ÍGY A PAPÍRGYÁRAK A KIVÁGOTT FÁK TÖBBSZÖRÖSÉT ÜLTETIK ÚJRA A SZIGORÚ ELŐÍRÁSOKNAK KÖSZÖNHETŐEN .ÍGY FOLYAMATOSAN NÖVELHETJÜK AZ ERDŐVEL BORÍTOTT TERÜLETEK NAGYSÁGÁT A BOLYGÓNKON.